A többségnek többe kerül a rezsi, főként a családi házasoknak

A családok 60%-ának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsicsökkentés szabályainak módosítása óta. Egy átlagos háztartásnak 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintettek havi 22 ezer forintos többletkiadásról számoltak be.

A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő első kormányzati döntés óta közel öt hónap telt el, s bár a szabályrendszer ebben az időszakban több, lényeges ponton változott, a fogyasztóknak már nyilván vannak tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi helyzetét.

A felmérés során a megkérdezettek többsége (60%-a) nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat. Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8%-uk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A lakóingatlan jellege szerint nagyok a különbségek: míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy. A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan, 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, míg a községekben 68%.

A társasházban élőknek nem nőtt annyival

A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32%-a havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26%-uk 11 és 20 ezer közötti, 11%-uk, 21 és 30, 7%-uk 31 és 40, míg további 12%-uk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt. Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent. (Viszonyítási alapként, a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14700 forintot fizet.) Az összes háztartást figyelembe véve, a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer forint körüli többletteherről számoltak be, míg a társasházi lakásokban élők 7-8 ezer forintosról.

Majdnem minden ötödik nem takarékoskodott

A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövővel kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energia-felhasználását. Mindössze a válaszadók 18%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz s nem is tervez ilyet, további 4% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát a megkérdezettek 78%-a így-úgy, de próbált takarékoskodni. A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74% számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.

Kisebb hőfokkal is beérik

A családok 45%-a a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát. Minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál magasabb energia-hatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is jelentős fejlemények, nem csak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is. A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot: a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40%-a, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát. Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18%-a, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál. Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be. Minden nyolcadik család energia-megtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben.

Fotó: pexels